Plébániánkról

A sok hívő mind egy szív, egy lélek volt. Egyikük sem mondta vagyonát sajátjának, mindenük közös volt. - ApCsel 4,32

A főtisztelendő atya a pécsváradi plébánia mellett oldallagosan a hosszúhetényi plébánia plébánosi teendőit is ellátja. A hosszúhetényi plébánia weboldalát az alábbi gombra kattintva érheti el.

Plébániánk bemutatása

A pécsváradi plébánia története

A középkori Pécsvárad jelentőségét, vallási központi státuszát jól mutatja az, hogy az apátság közvetlen szomszédságában, a monostortól nem függetlenül, a településen több plébánia is működött. Ilyen volt az elsősorban a telepesek miatt létrejött, de idegen (főleg német) és magyar pappal is működő Mindenszentek-templom köré szerveződő plébánia. Valamint a mai plébániatemplomunk helyén álló Szent Péter-plébániatemplom köré szerveződő plébánia is, amely pedig a településen élő szolgáló népek plébániája volt.

Ezek azonban nem tekinthetők a mai Pécsváradi Római Katolikus Plébánia közvetlen elődjeinek vagy jogelődjeinek. Jól megmutatja ezt, hogy a középkori Mindenszentek-templom újraszentelésekor kezdetben új titulust kapott (Szent Adalbert, melyet 1816-ig viselt). Az viszont mindenképp fontos kötődés a középkori hagyományokhoz, hogy az újraszerveződő pécsváradi plébánia egy igen régi, középkori templomot kaphatott központjául. Egészen addig, amíg az egykori Szent Péter-templom helyén fel nem épült a ma is használatos templomunk.

Az újonnan megalakuló plébániával kapcsolatos első forrásaink az 1719-es esztendőből származnak, melyek keresztelési anyakönyvek. Ez tehát az az időszak, amikortól egyértelműen mondhatjuk, hogy létezik a ma is ismert pécsváradi plébánia. Az újjáalapított plébánia különleges helyzetben volt, ugyanis nem a Pécsi Egyházmegyéhez, hanem az Esztergomi Érsekséghez tartozott. Ez időközönként okozott nehézségeket a plébánosi tisztség betöltésével kapcsolatban. Például mindjárt a plébánia megalapításakor: az első plébános, Mack János csak 1721-ben került ide. 

A kezdeti időkben gyakori volt - bár a bencések nem tértek vissza -, hogy a településen szerzetesek (főként ferencesek, illetve kapucinusok) is működtek. Így például 1721 előtt is szerzetesek foglalkoztak a hívekkel. Az első keresztelési anyakönyvi bejegyzést is egy kapucinus szerzetes, Aurelianus készítette. Ahogy 1733 és 1753 között sem volt a településnek plébánosa, hanem szerzetesek vezették a plébániát, főként ferencesek.

Az 1753-as esztendőt követően már mindig volt plébános a településen. Az egyre növekvő lélek- és hívőszám mellett viszont szükség volt a szerzetesek, valamint a plébánián munkálkodó káplánok munkájára. Míg kezdetben a plébánia különleges helyzetéből fakadóan a plébánosok főleg az esztergomi érsekségből, addig a szerzetesek jellemzően Pécsről érkeztek.

A plébánia különleges helyzete 1775-ben szűnt meg, amikor a Pécsi Egyházmegye igazgatási hatósága alá került, és ekkortól kezdve többé-kevésbé már az a plébánia volt a pécsváradi, ahogy ma is ismerjük. Persze voltak különbségek, hiszen például időközönként változtak a településhez tartozó filiák. A plébánia kontinuitása azonban immár több mint háromszáz éves.

A pécsváradi plébánia napjainkban

Napjainkban a pécsváradi plébánia egy betöltött plébánia, melynek központja Pécsvárad. A plébániához (Pécsváraddal együtt) összesen hét település tartozik, melyek a következők:

• Apátvarasd
• Erzsébet
• Kékesd
• Nagypall
• Pécsvárad
• Szellő
• Zengővárkony

A plébánia mint épület

A pécsváradi plébániai épület, avagy paplak az egykori, középkori Pécsvárad területén fekszik (Újpécs városrészen), közvetlenül a temető, illetve a Mindenszentek-kápolna szomszédságában (Pécsvárad, Kossuth Lajos tér 16.). 

A középkori városrész nem csak azért fontos tény a plébánia épületével kapcsolatban, mert szimbolikusan jelzi az ősiségét: a plébánia épületének pincéje középkori eredetű. De maga az épület is igen régi alapokon nyugszik. Egyes források szerint már a 15. században itt állhatott, vagy egy része már ekkor létezhetett. Más források magát az épületet 1732-es készítésűnek datálják. Ami viszont bizonyos, hogy most álló paplak földszinti részének létezéséről már egy 1733-as összeírás tanúskodik. Később ezt az épületet kiegészítették: 1763-ban több szobával bővült. 

Egy komolyabb átépítésre (vagy újjáépítésre) 1818-ban került sor. Ezt követően egy kétszintes, klasszicista stílusú épület lett a paplak, melynek földszintjén konyha és étkező, az emeletén pedig öt szoba is kialakításra került.

Ezt követően az épülethez valószínűleg nem nyúltak hozzá, vagy legalábbis komolyabb horderejű felújításra nem került sor. Emiatt a 20. század elejére az lényegében lakhatatlanná vált, és 1907-ben kerül sor egy komolyabb felújításra, amikor például új padlókat és új kályákat kapott a paplak. A nem megfelelően kialakított emésztőgödör miatt néhány év múlva újabb beavatkozásokra volt szükség. Ezek viszont nem nyújtottak tartós megoldást, és az épülethez tartozó emésztőgödör rossz elhelyezése miatt a vizesedés folyamatos problémát okoztt a 20. század nagyrészében. Például az 1960-as években emiatt egy teljes vakolásra is szükség volt. 

Szintén az 1960-as években egy komolyabb felújításra is sor került, mert az ablakkeretek már korhadtak voltak, és a tetővel is problémák adódtak. Talán az 1970-es évek végén is hozzányúltak az épülethez. Majd a homlokzat és a tető felújítására, karbantartására 2002-ben került sor.

Az épület jelenleg is egy komolyabb felújításra, illetve korszerűsítésre szorul.

Ami a paplak építészeti sajátosságait illeti, egy egy szintes, szabályos téglalap alapú épületről beszélhetünk. Maga az épület különösebb díszítést, dekorációt nem visel magán: sima vakolt, egy színű falfelülettel rendelkezik, amelyet az emeleti szint padlóvonalában húzódó fehér sáv tör meg. E sávból indulnak ki az emeleti ablakok, melyeket szintén fehér sáv fut körbe, felnyúlva egészen a zárópárkányig. Műemléki szempontból kifejezetten értékes, megőrzendő elem a bejárati ajtó, a pincelepjáró ajtaja, az utcai kerítés és a kapu.

A pécsváradi paplak egy fontos, több száz éves műemléki értéke a településünknek, melynek megőrzése közös felelősségünk.

A pécsváradi plébánosok névsora

Képgaléria